Az értékek tiszteletben tartásával korszerűsíteni a XXI. század követelményei szerint.

Kamaszkorban kezdődik az elszakadás a szülőktől és jó ideig tart a “se vele, se nélküle” helyzet. Országonként és korszakonként különbözőek a szokások, amelyeket a gazdasági helyzet tovább bonyolíthat – a hetvenes évek elején, nagy szerencsének számított külön lakásba költözni, még fiatal házasok is gyakran laktak együtt a szülőkkel. Az ezredfordulón már sokszor vettek a szülők külön lakást az egyetemista gyereknek.

A gazdasági válság derékba törte a korábbi trendeket. A magyar ingatlanpiacon túlkínálat van és marad is egy darabig, hiába próbálnak optimista képet festeni a közvetítő cégek.

A jelenlegi gazdaságirányítási rendszerben, amikor szinte senki nem tudja, hogy mi lesz egy fél év múlva, milyen újabb adóötletekkel rukkol elő a kormányzat, még azok is nehezen hajlandók ingatlanba fektetni, akiknek pedig van pénzük.

Az ingatlanbefektetéshez kiszámítható, tervezhető jövő kell. A politikai-gazdasági helyzet okán a hazai és a külföldi befektetők is inkább máshová viszik a pénzüket. Tőkeszűkében az új lakások építése is jelentősen megcsappant, arról nem is beszélve, hogy azok, akiknek szükségük lenne lakásra, nehezen kapnak hitelt, vagyis a fizetőképes kereslet is csökkent.

A kibontakozás lehetősége ma elsősorban a gazdaságpolitikusok kezében van – éppen ezért javulásra, rövid időn belül remény sincs. Ha valamikor stabilizálódik a helyzet, akkor is csak fokozatosan kezd majd emelkedni a fizetőképes kereslet, ezért a családok rákényszerülnek kreatív megoldásokat találni életminőségük javítására. Ilyen lehet a kétgenerációs lakás, amelyet a már meglévő, többnyire lepusztult lakásállományból lehet kihalászni, ha kellően ambiciózus a tervező…

Minden lakóépület egyfajta lenyomata építése korának. Az akkori társadalmi viszonyoknak, szokásoknak. De évszázadokon át képesek voltak az emberek apróbb-nagyobb átalakításokkal a régi épületeket is a maguk életformájához igazítani. Lényegében, a nemzetközi silányság építészetének (a Bauhaust követő korszak szerte a világon) kibontakozásával indult meg a mindenáron újat építeni-mánia, ami a régi épületek lebecsülésével, és tudatos tönkretételével járt, hogy aztán a kockafejű, egyen-embereknek, egyen-kocka házakat építsenek.

Ám az ember igen jó túlélőképességgel megáldott lény, ezt az őrületet is túlélte… igaz, átesett a ló másik oldalára, de éppen arra jók a gazdasági válságok, hogy ésszerűsödjenek a dolgok: eljött ennek az ideje. Magyarországon a meglévő lakásállomány korszerűsítése lehet a gazdasági pangásból való kilábalás motorja – ha néhány szempontot komolyan vesz a kormányzat – ha ez nem, akkor a következő. Kivételesen, nem osztom az észt, hogy mit kellene tenniük, hanem a magam, szerény eszközeivel teszem, amit tudok – tervezek. Mert meggyőződésem, és már megvalósult példákkal is tudom bizonyítani, hogy nincs az a rossz lakás, amiből ne lehetne jót csinálni. Az eredmény a befektetett szellemi energiával arányos. Persze, pénz is kell az átalakításhoz, de a jó és a rossz lakás között nem a befektetett pénz, hanem a tervezés-képesség a különbség.

Ha a magyar építészek – tisztelet a kivételnek – kevesebbet panaszkodnának és többet foglalkoznának a valóságos problémák megoldásával, akkor részesei lehetnének egy hasznos építési tevékenységnek, amelyben nem csak a tudásukat hasznosíthatnák, hanem maguk is sokat tanulhatnának. Fontos szakmai részleteket és nem kevésbé lényeges – alázatot a megoldandó feladattal szemben, ahelyett, hogy az aktuális politikai kurzussal aláztatnák meg magukat, újra és újra!

Az épületnek ezt a részét 1908-ban építették.

Az épületnek ezt a részét 1908-ban építették.

A következőkben egy olyan lakásról lesz szó, amelyet jó ideje próbáltak eladni, mert eredeti tulajdonosai kiköltöztek a városból, de mindaddig nem ment el, amíg nem sikerült meggyőznöm valakit, hogy érdemes megvenni – ebben a lakásban is ott van a lehetőség jóvá lenni.

Nem átlag-lakássá, mert olyan, az én fogalmaim szerint nincs is, hanem olyanná, amelyben bizonyos emberek jól érezhetik magukat, mert kényelmes, pont az ő igényeikre szabott.

Vagyis a lakás középpontjában is, mint a városéban,  a használó ember áll! Nem a színek és formák, bár ezek is nagyon fontosak, de alapvetően a komplexen értelmezett funkció az, ami mindent meghatároz. Ebbe bele tartozik az is, hogy a lakás tere, amiben mozgunk arányos legyen.

Ennek a lakásnak a legnagyobb hátrányát, a négy és félméteres belmagasságot, alakítom a legfőbb erényévé.

galéria, mint nyomasztó élmény

galéria, mint nyomasztó élmény

Galériázni – csak mértékkel…

A lakás egyik szobája 2 méter 70 cm széles, a másik két centi híján 4 méter. Mindkettőnek a mélysége 5 méter 66 centi. Ehhez jön a 4.5 méteres belmagasság.

Kellemetlen érzést keltő aránytalan dobozok ezek. A galéria-építés javíthat ezen, mégis, a legtöbb esetben inkább ront.

Két oka szokott lenni – az egyik, hogy túl nagy területet fednek le, a másik, hogy kényelmetlen “tyúklétrán” lehet megközelíteni a felső szintet, és ezért a két szint “szétszakad” – vagy itt, vagy ott van az ember, de egyik helyen sincs meg a térkapcsolat-élménye. Ráadásként jön a robusztus faszerkezet.

Sokan megrökönyödnek azon, hogy én a könnyedebb zártszelvény-szerkezetet alkalmazom, és azt is teljesen eltakarom-beborítom.

Igy a szerkezetvastagság 12 cm a padlóburkolattal és az alsó gipszkarton-fedéssel együtt. (80×40-es zártszelvényből). Nem csinálok hagyományos, “emeleti”, áttört korlátot, hanem csak olyat, ami ehhez a térarányhoz még kellemes magasság, és persze megvéd a lepottyanástól- a sorozat végén bárki összehasonlíthatja a kezdeti és a végső állapotot. (a könnyebb összehasonlítás végett három hónappal később idebiggyesztettem egy képet az átépítés utáni állapotról – 2013.04.19)

Térkapcsolat az átépítés után

Térkapcsolat az átépítés után

A másik “trükk”, hogy megbontom a szokásos doboz-formát.

Nem nyitok össze mindent mindennel, de gondoskodom arról, hogy legyenek ki-, és beszögelések, amelyeket úgy bútorozok, hogy a szabadon maradó terület képezzen átlátható teret.

Kapcsolat a lent és fent között...

Kapcsolat a lent és fent között…

A térbe állított lépcső, amely nem hermetikusan, de funkcionálisan szétválasztja az étkezőt és a nappali ücsörgő-sarkot, és ha nem is látom át az egész teret egy szempillantásra, érzem, hogy nincs lezárva, hanem folytatódik.

Régóta rájöttem, hogy nem egyszerűen a “falra kent bútoroktól” lesz nagyobb térérzetem. Gond nélkül befordítom a térbe azokat a bútorokat, vagy építészeti elemeket, mint a lépcső, ha az funkcionálisan helyén való.

vilagitóudvar 3

Korszerűsítés, a szó valódi értelmében

Egy ilyen, több, mint 100 éves házban rengeteg olyan részlet van, ami valamikor talán jól működött, de ma már elavult, és a sok értizedes elhanyagoltság következtében gennyes pontjává lett a lakásnak.

Ilyenek a légudvarok, többségükben.

Százhat éve málló vakolat, a vízelvezetés már rég nem működik, ezért az esővíz áztatja a lehulló vakolatrétegeket, a környező falakba pedig lassan felszívódik a víz.

Az ilyen problémákat egy társasházban századunk technikai színvonalán kellene megoldani úgy, hogy minden lakónak jó legyen.

De ez valamiért nem megy, így ezt is a lakásfelújítás keretében kell rendbe tennünk, ha nem akarjuk, hogy a frissen felújított lakás falai vizesedjenek.

70-es évekbeli fürdőszoba-részlet

A teljes fűtési és melegvíz-előállítási rendszert korszerűsíteni kell, mert amit a múlt század hetvenes éveiben az akkori IKV szakemberei kitaláltak, már akkor elavult volt.

A ház fürdőszobáinak gázbojlerei egy gyűjtőkéménybe vannak bekötve, és amikor néhány éve az akkori közös képviselő felújíttatta a kéményeket, ezeket sorra kihagyta – ma már szinte életveszélyesek.

Első dolgom volt száműzni a gázt a lakásból, az egész rendszert átállítani elektromos áramra.

A közhiedelemmel ellentétben az elektromos padlófűtés nem drágább, ámde sokkal hatékonyabb a gázközponti fűtésnél, a konvektorokról nem is beszélve.

Valójában tehát, egy ilyen lakás esetében a vásárló a puszta külső falakat veszi meg, hiszen az aljzattól a külső nyílászárókig mindent ki kell cserélni.

Fürdőszobarészlet az átépítés után...

Fürdőszobarészlet az átépítés után…

Fürdőszoba 2013

Fürdőszoba 2013

Viszont ez a nagy átalakítás lehetőséget teremt számunkra, hogy a lakás minden részletének szükségességét alaposan átgondoljuk, és megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyek az elkövetkezendő 20-30 évben hatékonyan szolgálják az új lakókat.

Konyha-étkező

Konyha-étkező

Talán furcsa, de szerintem, érdemesebb egy jól felszerelt kislakásban élni, mint egy hodályban, ami csak kis mértékben szolgálja a kényelmünket, amelynek a rezsije magas, ezért  a havi számlák értelmetlenül apasztják a pénztárcánkat.

Igen, ez az “addig takarózz, ameddig a takaród ér”- szemlélet, amely a praktikumot többre becsüli, mint a “majd megmutatom, hogy micsoda házam van” kivagyiságot.

Mert az ember nem annyit ér, amennyi pénze van, hanem amennyi ész, emberség, és a társai iránti felelősség szorult belé.

A lakás beszédes műfaj – elárulja, hogy ki az ember, aki lakja.

Érdemes odafigyelni erre.

A sorozat következő része: A potenciál itt olvasható…

A sorozat ITT KEZDŐDÖTT

Comments Closed