Munkaszervezés_24
Kartonozunk… pontosabban OSB-zünk és kartonozunk… Miután a vizes technológiájú munkák java elkészült (apró javítások még lesznek itt-ott, de azt már a festők el tudják végezni), a gipszkarton falak, álmenyezet, a galériák szerkezetének borítására került sorra.
Nem megyek bele a nyár közepén beszervezendő gipszkartonos csapat kiválasztásának rémtörténetébe, csak ismétlem újra és újra: lakásfelújítást télen kell végezni, nem a nyár közepén!
Azzal együtt, hogy havonta pontosan kiszámítható veszteség ha egy lakásátalakítás elhúzódik, tartom magam ahhoz, hogy a minőség az első szempont, nem a határidő.
A kartonos vállalkozó hajtaná az embereket, de az, aki effektív végzi a munkát, szerencsémre hasonló habitusú – nem akarja odacsapni, hanem azt szeretné, hogy a lehető legjobb legyen. Ez persze elég sok konfliktust okoz. A vállalkozó szerette volna befejezni egy hét alatt az egész munkát, és az első hét végén még nincsenek falak… szóval, lesz ez két hét, símán.
Kezdődött azzal, hogy a csapos-gerenda födém, ami a lakás és a padlás között van, elég „rücskös”. A lakás teljes belmagassága 385 cm, tehát a problémát csak az a rész okozza, ahol galéria van – itt minden centiméter számít. A galéria padlószintje 216, tehát csak alacsony növésűek sétafikálhatnak a felső szinten – ezt tudtuk, ezért alapvetően hálóhelyek vannak fent, illetve könyvtár és dolgozó kap helyet a nappali terében lévő galérián.
A galéria felett a csapos-gerenda födémet alulról borító nádazást leszedték, a réseket purhabbal kitöltötték, tükörfóliával borították. Ahhoz, hogy minél kisebb legyen a szerkezetvastagság, ugyanakkor kiegyenlítsék a gerendasík egyenetlenségét, 12 mm-es OSB lappal borították, amit kiszinteztek. Erre csavarozzák a gipszkarton lapokat. Így én még símán elférek alatta állva, a nálam magasabbak pedig fejet hajtanak, ha ide feljönnek…
A lakás többi részén – 68 négyzetméterből csak 25 nm a galéria területe – függesztett álmennyezet lesz, hőszigeteléssel, itt már nem probléma a magasság, de a két szint között nem lesz drasztikus magasságkülönbség, viszont egyre inkább hajlok arra, hogy színben elkülönítem a kétféle plafont, mégpedig úgy, hogy a galéria felett sötétebb lesz, míg az álmennyezeti rész fehér… kiváncsi vagyok, hogy a workshoposaim mit szólnak majd ehhez – a kollektív bölcsesség előnyére már vannak példák ebben a lakásban.
