Egy kis figyelem…
Bár ezer dolgom lenne, ma belebonyolódtam egy vitába a facebookon, és úgy éreztem, a kritika nem elég, be is kell bizonyítani, hogy egy kis figyelemmel, ugyanazon a területen jobb belső elrendezést lehetett volna elérni.
Ezért kinyomtattam, léptékhelyesen 1:50-re nagyítottam, és átterveztem, amit most melléklek, az eredeti tervre rárajzolva, amit Csongrádi János tervezett.
Az épület egy diákszállás-projekt, amiről éppen tegnap hallottam az Ingatlanbefektetők Napja konferencián.
Nem a homlokzattól ájultam el, mert azzal csak foglalkozzanak az építészek és a laikusok, engem az alaprajz érdekelt, annak a funkcionalitása és a térszervezés mikéntje.
És akkor, bár minden tiszteletem Csongrádi Jánosnak, nem tudom elnézni azt, hogy az alaprajz nem elég jó…
Két diák lakásáról van szó, külön hálókkal és egy közös térrel, közös fürdővel, wc-vel.
Nos, attól, hogy diákok, attól még élnek társasági életet, vagyis hívnak barátokat, tehát a központi térben a nagy asztal borzasztóan fontos, de ugyanígy a konyha is. Arról nem is beszélve, hogy a konyhabútor sokkal jobb, ha a téglaalap keskenyebbik végében van, mert ezáltal a központi tér arányosabb.
A diákok is esznek, és bármilyen étel elkészítese igényel egy bizonyos, minimális konyhaméretet. Hűtő kell, mosogató kell, sőt, mosogatógép is, nem élünk a XX. században, és a mosogatógép már korunk követelménye, kb. mint a wc, vagy a hűtő – igen uraim, ez így van. Nem szoktak mosogatni, de éppen azért, hogy a diákok is értelmesebb dologgal töltsék az időt, kell a mosogatógép!
A külön wc csak akkor ér valamit, ha van ott kézmosó… A kabátszekrényt nem turmixoljuk bele a konyhába, hanem az előszobában oldjuk meg…, annál is inkább, mert a wc-ajtó és a bejárati ajtó összecsapódását is ki lehet így védeni. A strang pontos mérete ismeretében talán még egy kis részt lehetne a fürdőbe integrálni, ami lehetne egy beépített szekrény, hiszen péládul két lánynak elég sok cucc kell a fürdőbe is…
A nagy zuhanyozó jó, de nem kell túlzásba vinni, főleg, ha a többi funkció nincs elég jól megoldva…
A szobáknál ilyen esetben nagyon célszerű a közös falba készített mélyedés, mert azon felül, hogy egy síkba hozza a monstrumokat, hangszigetelési szempontból is előnyös.
Az erkélyajtó az egyetlen szellőztetési forrás, azt rányitni az ágyra, elég rossz megoldás. Az ágyat a szekrényekhez való viszonytól függően két, különböző helyen tudom elképzelni úgy, hogy a fennmaradó tér is még arányos.
Funkcionalitás és térszervezés ! Kompromisszumok nélkül, ugyanazon a területen. Csak ez hiányzott, és ezt negyed órányi gondolkodással meg lehetett oldani, vagyis az egészhez nem kellett volna sok, hogy tökéletes legyen.
Sabat salom!
U.i. A félreértések elkerülése végett: nem gondolom, hogy a terv módosítása az építészeti tervek leadása után lehetséges volna – pont erre szerettem volna a figyelmet ráirányítani! Amit meg lehetett volna csinálni az építészeti tervek készítése közben, azt utána már aligha – esetünkben a függőleges strangcsatorna terven még áthelyezhető, ha már megépítették, akkor nem. Ugyanez vonatkozik a homlokzatra. 20 cm-el áthelyezni az erkélyajtókat, nem hiszem, hogy aránybeli problémát okozott volna a homlokzaton, de kivitelezés után nem megoldható. Pontosan ezért kellene a tervezés során együttműködnie az építésznek és a belsőépítésznek, lakberendezőnek, nem pedig akkor kiadni az egészet egy belsőépítésznek, amikor az építészeti tervek már megváltoztathatatlanok.