ezt a lakás most építik…

Az utóbbi időben megnéztem néhány, Budapesten épülő lakóház terveit és elborzadtam! Kivételesen nem az áraktól, hanem attól, hogy milyen rémes lakásnak nevezett dobozokat árulnak a Király utcában közel egymilliós négyzetméter-áron, a Bródyban „csak” nyolcszázezerét (négyzetméterenként), de úgyanúgy bűn-rosszak!

Ha eltekintünk attól, hogy aki tervezte, minden bizonnyal diplomás építészmérnök, de nincs különösebb affinitása a lakástervezéshez, meg kell vizsgálnunk, hogy milyen szabályozási környezetben születnek ezek a katasztrófális tervek.

Legutóbb, egy konferencián, a Magyar Építész Kamara egyik alelnöke úgy nyilatkozott, hogy az OTEK-el /253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről/ semmi probléma, de ha mégis, akkor majd a Kamara felterjeszti a jogszabálymódosítást, ha szükséges… ugyanakkor, szakmai körökben a rossz elosztású lakások terveiért régen hangoztatott kifogás az elavult szabályzati előírás.

Egy korábbi cikkben már elemezni kezdtem a wc helye a lakásban esetet, bár az „illemhellyel” még koránt sem végeztünk, ha a fura szabályokat akarjuk kivesézni, de most elhatároztam, hogy rendszeresen „nekimegyek” egy-egy értelmetlen szabálynak, ami megkeseríti a tisztességes, tehetséges tervezők dolgát és ürügyet kínál a kevésbé tehetségeseknek, hogy ne lássanak tovább az orruknál…

Tehát „áskálódásom” motivációja a lakásokkal kapcsolatos szabályok értelmezése, még akkor is, ha időnként feldühítem magam a középületekkel kapcsolatos szabályozáson, és akkor még egy szót sem szóltam (most) a településekkel, a telekbeépítésekkel kapcsolatos szabályokról. Talán egy más alkalomból, azokba is belekötök, de most arra szeretnék fényt deríteni, hogy miért olyan vacakok a most épülő, új társasházi lakások, amelyek, főként a főváros belső területein, általában kis alapterületűek, 40-60 négyzetméteresek.

Azért emelem ki a kislakásokat, mert azok nem egyszerűen kisebb alapterületűek, hanem, szerintem, egy más kategória is!

Anno, gyerekként végigköltöztük a szüleimmel a szocialista lakásépítés tömegtermékeit, az édesanyám ma is egy olyan lakásban él, amit a hatvanas évek közepén építettek. Két szoba, egy nagyobb egy kisebb, előszoba, kamra, konyha, „garderobe”, vagyis átjáró a konyhából a kisebbik szobába és a fürdőbe – 53 négyzetméter boldogság. Még egy kis erkély is tartozik hozzá – amikor odaköltöztünk a fele ekkorából, tényleg nagy öröm volt. Én voltam az elkényeztetett egyke a kis szobában, a szüleim a kihúzható kanapés „nappaliban”.

Két ajtónyi, egy előszobányi távolságra a konyhától, ahol már nem a cselédség dolgozott, mint a polgári lakásokban a háború előtt, hanem az anyám, távol a fotelben olvasó apámtól, sütötte a rántott húst…

Ha veszekedtek, rengeteg ajtót lehetett csapkodni.

A kád fölött a gázboyler, még feljebb a száradó ruha. Automata mosógépnek nem terveztek helyet. Nemrég anyám kidobatta a kádat, zuhanykabint építtetett, és vett egy automata mosógépet.

1966-ban így építettek.

területarányok 1

Ma rosszabbak a lakások, még akkor is, ha van helye a mosógépnek (a fürdőszobában, még mindig, nem egy háztartási helyiségben, ahogy illene 2017-ben).

A konyha kétharmada az előszobának, bár az utóbbiban nem fér el egy normális szekrény sem, a szobában tényleg marha fontos a hatalmas kanapé és a tv, viszont normális ágynak nincs helye…

Valóban azt akarjuk, hogy a jövő nemzedékek ilyen rémségekben nőjjenek fel?

Lakás

105. § (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé

a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,

b) a főzést, mosogatást és az étkezést,

c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,

d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását – kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést – és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.

(3)A 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m2-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.

(4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.

Ez a jogszabály – és mi az élet? Hogy élünk, hogy szeretnének élni a mai kislakásokban, amiket súlyos milliókért vesznek a fiatal házasok?