Stockholm 1991-ben gondolt egy nagyot, s újradefiniálta önmagát.

A helyzet nem volt túl rózsás – de éppen ezért!

Hogy is volt? Egy bizonyos amerikai magyar üzletember valutaspekulációi indították el a lavinát (meg persze a svéd bankok felelőtlen hitelpolitikája, s a bankárok ‘ejtőernyős’ szerződései, melyekhez képest a bkv vezérek százmilliós cuccai apróságok) szóval: a 90-es években tönkre vágták a svéd valutát (is), melynek vége gazdasági mélyrepülés lett: becsődölt néhány bank, a munkanélküliek száma magasabbra szökött, mint most. Akik pedig bűnbakot kerestek mindehhez, meg is találták a bevándorlók tömegében (százezrek menekültek ide a Közel-Keletről, a Balkánról). Minden volt, csak felhőtlen hangulat nem.

Stockholm mégis belevágott egy egyszerűségében nagyszerű elképzelés megvalósításába. Lényege: a víz. Nem kerül pénzbe, s itt van körös-körül – erre épült a város: 14 nagyobb és 24.000 kisebb szigetre, illetve az ott egykor élt erdők levágása után hagyott tuskókra. Innen a város neve is: stock = farönk, holm=sziget. A vikingek azért választották ezt a helyet (a beljebb eső Birka helyett), hogy a szárazföldbe benyúló Mälaren-tó védettebb zugai mellett, a tenger  felé is legyen szabad kijutásuk. Így Stockholmban a víz, édes is, meg sós is. A város közepén találkoznak, ahol egy zsilippel (Slussen) szabályozható a vízmozgás.

A víz – mint oly sokszor már – a 90-es évek elején is újraélesztette a várost. Stockholm azonban nem akarta feltalálni újra a meleg vizet – ez másoknak sokkal jobban megy… de újradefiniálta önmagát – a vizen. 

A régi-új víz-imázst az a sokszínű tevékenység és alkotás élteti, melyet maga a víz inspirál vagy kényszerít ki a politika, a társadalmi kérdések, a gazdaság, a tudományok, a művészetek, s a kommunikáció áramlataiban.

A variációk víztémára – a turizmus terén is végtelenek.

Stockholm vizi fesztivált rendez, itt van a Volvo Ocean Race világkerülő vitorlásverseny utolsó előtti állomása, s az első útján elsüllyedt 500 éves csatahajó, a híres Vasaskepp… de van hajómúzeum, hajószínház, hajóhotel, s számtalan étterem-bár-kávézó-kricsni a vizen.

Gyakran vetnek itt horgonyt a világ különleges hajói, s választhatsz különféle túrákat te is: a város hídjai alatt, vagy ki a külső Skärgården felé (skär=kisebb sziget, gården=udvar, kert) persze hajóval – ha jó neked…

Stockholm – ahol a vizek találkoznak, 1991. óta, a világ vizeiért felelős embereknek is találkozóhelye.
A város, összefogva 22 világcéggel (hogy ne a teljes számlát kelljen a város polgárainak állni), s meghív mindenkit, aki saját hazájában döntési helyzetben van a vizeket illetően; akiknek problémája, ötlete, netán pénze van, s érdekeltek abban, hogy egy teljes héten át együtt végiggondolják, értékeljék, kitalálják, megvitassák s döntéseket hozzanak arról – mi legyen a világ vizeivel. Miközben a város, legszebb termeiben, terein és vizein látványos nemzetközi produkciókat kínál a széles publikumnak.

A nyár közepén tartják World Water Week -et. A hagyományoknak megfelelően, átadják a 150.000 dollárral járó vizes ‘Nobeldíjat’ is. A díj presztízsét emelendő, a király vállalta a fővédnöki szerepet, s nobel külsőségek közepette nyújtják át, a stockholmi Városháza aulájában, ugyanott, ahol a híresebb-nevesebb nagytestvér, a Nobel-bankett is zajlik.

A Stockholm Water Prize 2010-ben Dr Rita Colwell (University of Maryland & Bloomberg School of Public Health at John Hopkins University in USA), amerikai kutatóhoz került, úttörő kutatásaiért, melyeket az ivóviz által terjedő megbetegedések megelőzése  – vagyis sokmillió ember egészségének és életének megóvása – érdekében végzett.

A cikk eredetileg delisa  svédségek blogján jelent meg.

Comments Closed