Munkaszervezés_6

a galéria kezdete

A lakatos csak vasárnapra tudta megszervezni, hogy négy markos legény felcipelje a harmadikra a „vasakat” – a galéria előre leszabott, műhelyben előkészített részeit.

Tíz óra körül érkeztek, és igyekeztek nagyon óvatosan lépkedni, hogy a feljelentgetős szomszéd álmát meg ne zavarják…

Nem jött össze – miután felmondta a leckét, hogy vasárnap nem lehet dolgozni, sikerült megértetni vele, hogy senki nem fog neki a galéria megépítésének, csak felhordják az anyagot.

Ma reggel, a Rádió Bézsből (11:00) mentem a lakásba, és a gyerekszoba galériájának egy része már állt. Egy fotót sikerült csak csinálnom, mert a telefonom közölte velem, hogy a tárhelyem betelt – mielőbb nagytakarítást kell csináljak. Ha metrón utazom, akkor szoktam telefon-memóriát takarítani, de mostanában inkább gyalog járkálok a városban… Na majd holnap, kora reggel odamegyek, mielőtt a munkások jönnének, mert néhány mérést is el kell végezzek – amivel nem akarom feltartani őket.

Nemrég felhívott az a festő-burkoló testvérpár, akik miatt szombaton kiugrottam az ágyból, és közölték, amit már akkor sejtettem, amikor szombaton elváltunk: nem vállalják a légudvari fallal kapcsolatos javítási munkát. Túl macerás. Mivel számítottam rá, hogy ezt a választ kapom, felkészültem a további megoldás-keresésre.

A légudvar falainak külső síkja a társasház gondja kellene legyen, munkaszervezés szempontjából is egyszerre kellene megoldani az összes emeleten, de tisztában vagyok a realitásokkal – még a ház belső udvarának felújítása is több éves program, pedig az igazán látványos. Évtizedek kellenek, amíg a kevésbé szem előtt lévő részletekre is gondolnak. Ha a lehülő felületeket csökkenteni akarom, akkor nekem kell megtalálnom a kivitelezhető megoldást, még akkor is, ha az bizonyos területvesztéssel is jár.