Lakályos munkahely – otthon
Otthoni munkahely – az én váramban.
A munkahely és az otthon újra közeledik egymáshoz.
Nem úgy, mint a középkorban, amikor a földművelő falun, tanyán élt, tapintható közelségben a megélhetését adó földdel, a kézműves műhelye a városi üzlet háta mögött, míg lakása az emeleten volt.
Bár nem lebecsülendő a fizikai közeledés sem, de egy olyan korban, amikor a távolságokat legyőzi az elektronikus kommunikáció, a két funkció kapcsolata más alapon nyugszik: a kreatív ember munkájához optimális környezetet akarunk teremteni, mindegy, hogy hol dolgozik.
Várható volt, hogy ez bekövetkezik.
Sok évvel ezelőtt, mint városgazdász, és mint önálló vállalkozó, szellemi munkás javasoltam az izraeli adóhivatalnak és a tel-avivi városházának közösen kidolgozni az otthoni munkahelyek támogatási rendszerét. Látszólag egyiknek sem volt érdeke. Az adózási rendszer azt preferálta, ha a munkahelyek és a lakások külön-külön legyenek, mert még mindig rabjai voltak a funkcionális szétválasztás rendszerének, amely az ipari forradalom idején alakult ki.
Csakhogy egy évszázad alatt ez a szeparáció óriási közlekedési problémákat okozott a nagyvárosokban, hiába költöttek az egész világon hatalmas pénzeket az infrastruktúra fejlesztésére.
Munkahelyi otthonosság a Google-ban.
A bonyolult problémákra, mint amilyen a XXI. századi város, összetett megoldások illenek, és ennek csak egyik szegmense az, hogy újra kell értékelni a munkahely és az otthon fogalmát.
Azzal, hogy egyre többen tudnak otthon is dolgozni, csökken az utak zsúfoltsága, ám azzal is csökken a csúcsterhelés, ha egyes munkahelyeken olyan jól érzik magukat a dolgozók, hogy nem esik ki a kezükből az egér pontban délután ötkor, hanem a munkakezdés-befejezés ideje széthúzódik. Akkor iktatnak be pihenőt, amikor arra éppen szükségük van, és ha egy szaunázás után jön meg a következő zseniális gondolat, akkor kényelmes körülmények között folytathatják a munkát, amíg annak értelmét látják.
A huszadik század közepén úgy gondolták, hogy az automatizálás azt eredményezi, hogy egyre kevesebbet dolgozunk, egyre több lesz a szabadidőnk.
egyetemi szék
szófa
Egyes értelmiségi körökben már akkor sejtették, hogy a fejlődés nem feltétlenül ebbe az irányba halad.
Az emberi kíváncsiság, az alkotókedv egyre többünket mozdít el az ellenkező irányba: a munka és a „szórakozás” határai elmosódnak. Szeretünk dolgozni!
Nem csupán a megélhetésünkért, hanem a szenvedélyünktől hajtva dolgozunk! Éppen ezért, egyre fontosabb az otthoni munkahely kialakítása, másfelől pedig a munkahely otthoniassága.
Thanko irodai szék – nem munkára…
Egy ideje azzal foglalkozom, miként a legkényelmesebb dolgozni a laptopon.
Ágyban fekve is lehet…
Amikor egyszerre dolgozom több gépen is, akkor az „L” vagy az „U” alakú íróasztal még mindig verhetetlen.
A tabletet nem csak az ágyba viszem, hanem sokszor a fürdőkádba is esténként… De szeretek hason fekve keresgélni dolgokat a neten, a kuckó kárpitozott dobogóján.
Ideális? – ha kipróbálom, elmesélem…
Az egyetemi, lecsapható-jegyzetelőlapos szék és a szófa keresztezéséből kellene egy széket alkotni, amelyben félig fekve lehetne dolgozni, mert a számítógép nagyszerű, csak az ember háta megkeserüli.
A japán Thanko cég szinte mindenre ad választ – munka közben szundizni, és ágyban fekve dolgozni is – de nem kombinálja a kettőt: szuper kényelmesen dolgozni, a munkahelyen.
A legjobb magyarországi munkahelyek listáján talán még nincsenek olyan cégek, amelyek megvalósítják a tel-avivi Google álommunkahely-birodalmat, de jó néhány budapesti cég igyekszik lépéseket tenni ebbe az irányba.
Ráadásul, itt gyönyörű épületek adhatják az alapot, csak kicsit merészebben kellene bánni a térrel!
A Prezi új irodájának tere igazán fenséges, de a belé helyezett bútorok sokkal inkább egy ideiglenes raktárbázis képét nyújtják, mintsem egy otthonos munkahelyét.
A Prezi budapesti irodája
A tervezők láthatóan nem tudtak mit kezdeni a „katedrális magassággal”, a padlót teleszórták asztalokkal, majd ebbe a lapos térhasználatba benyomtak egy fordított üvegházat, miközben megmaradt a díszes ablak, a stukkók és az elegáns parapet-burkolat. Snassz megoldás – báliruha strandpapuccsal. Kétlem, hogy az ott dolgozók igazán élveznék ezt a térkialakítást.
Egy zöld padlószőnyegtől és sok-sok cserepes zöldségtől nem lesz természetközelibb egy tér, ellenben a megoldatlanul hagyott funkciók miatt, mint például a táskák, kabátok, egyéb személyes holmi adekvát helyének hiánya okán az állandó rumli-hatás kifejezetten zavaró.
Az építészfórumon többször is foglalkoztak a sikeres magyar startup-cégek irodáival. Kétségtelen, ezek a cégek hivatottak arra, hogy meghonosítsák az örömmel végzett munka új tereit, ám azok szépsége nem öncélú lezserség, hanem a használat tökéletességéből fakadó bájos rend. A tel-avivi Google-irodához képest még van hová fejlődni – azt hiszem.
