Jöttmentekből magyar hazafiak

A zsidók, nagyrészt kereskedőkként érkeztek  Pestre. Ahogy nőtt a népesség, szükség volt a speciális zsidó élethez nélkülözhetetlen szolgáltatásokat végzőkre, a saktertől a kóser vendéglősön  át a rabbig.

A zsidó népesség több mint fele foglalkozott kereskedelemmel, még a XIX. század közepén is.

A zsidó kézművesség, amely ekkor a népesség 10%, alapvetően városi keresletre összpontosult: ötvösök, optikusok, esernyőkészítők és főként szabók.

Ugyanekkor az értelmiségiek aránya még nem haladja meg az 5%-ot a zsidók körében, habár a tendencia kibontakozóban: a letelepült  kereskedők gyermekeiket a legjobb iskolákba küldik.

Magyarságukat mind inkább hangsúlyozandó, zsidó identitásuk legfeljebb vallási hovatartozást jelentett, később,  már azt sem biztos. Vándorló zsidókból, magyar zsidók, majd izraelita vallású magyarok, még később zsidó származású magyarokká lettek. Ebben a folyamatban szerepet játszott egy kölcsönös érdeken alapuló, hallgatólagos megállapodás.

A kiegyezés után a zsidó népesség létszáma Magyarországon több mint félmillió. 1911-ben már 911 ezer fő. A dualizmus korában Magyarország   nem zsidó magyar  népessége, a többi nemzetiséghez viszonyítva,  nem érte el az ötven százalékot sem. Tehát  “Nagy-Magyarországon” a magukat magyarnak valló zsidók nélkül nem lett volna magyar többség.

Budapesten a zsidók számarányánál is nagyobb jelentőségű volt előbb a gazdasági, majd a kultúrális életben betöltött szerepük.

Mindenekelőtt, a magyar feudális társadalmi rétegződés, amelyben elenyésző volt a polgárosodott  középréteg, a betelepülő zsidók éppen ezt a réteget gyarapítoták.

1910-ben az ország lakosságának 72%-a tudott írni és olvasni. A zsidóknál ez 90% volt. A felső kereskedelmi iskolákban tanulóknak több mint fele volt zsidó. Az orvostanhallgatók 46%-a, a jogászok 27%-a, a műszaki főiskolák hallgatóinak 33%-a. Ugyanekkor az ügyvédek és orvosok felét, az újságírók 40%-át, a mérnökök harmadát, a művészek és írók negyedét tették ki a zsidók.

Igaz, a politikai és közigazgatási pozciókban továbbra a magyar nemesség volt a legnagyobb számban. Ide, többnyire csak a kikeresztelkedésen át vezetett az út egy zsidó számára, lett légyen az bármilyen tehetséges is.

Az asszimiláció hatása lemérhető abban is , hogy 346 kikeresztelkedett zsidó család kapott nemesi címet.

A zsidók szerepét a magyar ipari fejlődésben még olyan, antiszemita  történész, mint Szekfű Gyula is elismerte: ” a zsidók alapította gyárak nélkül Magyarország az osztrák tőke gyarmata lett volna, vagy megállt volna a hatvanas évek mezőgazdasági szinvonalán”.

A magyar zsidók hűségüket már az 1848-as szabadságharc idején is egyekeztek bizonyítani, az I.világháborúban pedig tömegesen vettek részt, kereken tízezer zsidó esett el a fronton, hasonlóan sokan megsebesültek, és magas kitüntetésekben részesültek.

A következő rész: Családtörténetek

Comments Closed