hőszigetelés és betonvasrács - erre tekergetik a fűtőszálakat

hőszigetelés és betonvasrács – erre tekergetik a fűtőszálakat

A napokban voltam egy nagyon jó adottságú lakásban, ahol a gáz és távfűtés-vezetékek kusza kavalkádja fogadott. A lakás átalakítását  nagyszerűen meg lehet oldani, a falakkal semmi gond, de a csövek már most elborzasztanak. Nem különben a gázóra és környéke. Senkit nem fogok rábeszélni arra, hogy kövesse a példámat, csináljon elektromos padlófűtést, csupán leírom a saját tapasztalataimat.

Az én váram esetében egyértelmű volt a képlet: adott egy alig 30 négyzetméternyi lakás, ámde 4.5 méteres belmagassággal, egy négy emeletes társasház földszintjén.

Kéménybe kötött gázkonvektorral fűtötték a lakást, ami azt eredményezte, hogy a padlószinten, napközben csak a “vaskályha” környékén volt kellemes, ellenben éjszaka, a galérián lévő ágyban fuldokolni lehetett a melegtől.

Ahhoz, hogy szabályos gázkazánt szereltethessek be, ki kellett volna béleljek egy kéményt 22 méter hosszban. Ehhez jön a kazán ára, a radiátorok, a szerelés és a gáztervezés-engedélyezés procedúrája, a kéményseprők engedélyezési eljárásával megtoldva.

Ha még az esztétikára is adok egy kicsit, akkor sokkal drágábbak a radiátorok, nem beszélve a bevezetőben említett vezetékekről, amelyek keresztül-kasul szelik a teret, ha egyáltalán a gázkazánnak találok megfelelő helyet ebben a kis lakásban. Alsó hangon egy milla + idegbaj.

Vagyis, az, hogy mellesleg én utálom a gázt, mint érzelmi tényező ebben a döntésben nem játszott szerepet. Itt egyszerűen jobb és olcsóbb volt elektromos padlófűtést kialakítani, amit kb. 300 ezerből megúsztam. Igaz, lehet, hogy a gáz olcsóbb, de ezt csak akkor tudnánk hitelesen ellenőrizni, ha ugyanolyan méretű lakást, ugyanolyan kényelmi szituációban, egyszer gázkazánnal másszor elektromos rendszerben vizsgálnánk legalább egy éven át.

padlófűtés-terv 40 négyzetméteren

padlófűtés-terv 40 négyzetméteren

Most, hogy már a harmadik lakást terveztem elektromos padlófűtéssel, a vezérelt árammérő optimális használatát is figyelembe vettük, hogy a fűtési szezonban csökkentsük a költségeket, hiszen az elektromos padlófűtés 24 órán át üzemel. A komfort-időszakban a termosztáton beállított hőfokra melegít, a közbenső időszakokban pedig 2 fokkal kevesebbre. Ez teszi olyan kellemessé.

Mert, bárki, bármit mondhat, a meleg padló nagyon kellemes! Nem kell ropogósra hevíteni, és ildomos takarítani, de egy “hidegpadlót” vagyis betont, kerámiát, természetes követ nagyon könnyű felmosni, és akkor a szálló pornak annyi!

Legendák keringenek arról, hogy milyen sokba kerül a szigetelés. Nos, ha az ember alaposan dolgozik, akkor valóban költ olyasmire is, ami nem látszik, csak tudjuk, hogy rendben van.

hőérzet - radiátorral és padlófűtéssel

hőérzet – radiátorral és padlófűtéssel

Mi minden lakásnál azzal kezdjük a munkát, hogy a csöves rendszereket rendbe tesszük. Ez egyébként a társasház dolga lenne, és normális közös képviselőkkel meg is lehet állapodni, hogy amikor szétverik a lakást, akkor kell a le és felszálló vezetékeket cserélni. Én még nem láttam olyan felújítást, ahol ezekkel a strangokkal ne lett volna baj. Ezzel egy időben elkészítjük a lakáshoz szükséges alapvezeték-szerelést. Ehhez, többnyire le kell szedni a salak-feltöltés egy részét, ami persze munka és pénz is. A többi törmelékkel el is kell szállíttatni. És akkor jöhet az aljzatbeton, aminek a felső síkja a végső padlószint alatt kb. 10 cm-re van. Erre kerül a 4 cm-es lépésálló hőszigetelés, majd a tükörfólia, a betonvasráccsal. Erre a rácsra tekergetik le a fűtőszálakat.

Tisztességes munkavégzés esetén az aljzatbetont akkor is meg kell csinálni, ha arra nem padlófűtés kerül, tehát ennek költségét nem veszem figyelembe. A hőszigetelés vasráccsal, tükörfóliával, szállítással, munkadíjjal 180 ezer forint/40 négyzetméter volt most, erre jön a padlófűtéshez szükséges fűtőszálak, szerelvények, és a villanyszerelők munkadíja, ami nagyjából 370 ezer forint/40 négyzetméter. Ezt minimum 3 cm vastagságú beton fedi + a padlóburkolat, de a mi esetünkben erre egy 5 cm-es látszó-beton kerül, ami kellő felületkezeléssel tükör-síma lesz.

a letekert fűtőszálak

a letekert fűtőszálak

A fűtőszálakra betonozást figyelmesen kell csinálni, nem lehet “rátalicskázni”, de ha egyszer bebetonozták őket, akkor nincs miért elromoljanak, vagyis a karbantartás nulla! Nincs kéményellenőrzés, gázkazán-karbantartás, csöpögő radiátor – nádá! Az viszont igaz, hogy többnyire meg kell növelni a bejövő vezetékek kapacitását, ha valaki mindent elektromos áramról akar működtetni.  A kapcitásbővítést az ELMŰ-nek fizeti az ember, erre a negyven négyzetméteres lakásra két mérőre háromszor 16 amperért kb. 70 ezer forintot kellett fizetni. Igaz, hogy egyúttal kivittük a mérőket a lakáson kívülre, csak a “biztosítékok” maradnak a falon belül, de ez is a teljes rendcsinálás kategóriájába esik, nem a padlófűtés az oka.

Az én váram tapasztalatából okulva, ahol az ablakhoz közeli dolgozó-sarok bizony télen kissé hűvös, ezért egy infra-fűtőszőnyeget vettem 7000 forintért, amit két fehér vászonfüggöny közé rejtettem az ablak közelében, most nagyobb figyelmet fordítok az ablakok hőszigetelésére és a felemelt szint külön fűtésére, ha szükséges lesz. Korábban abból indultam ki, hogy a 90 cm-re felemelt dolgozó alatti raktártér elég hőszigetelő ahhoz, hogy nem kell külön fűtésről gondoskodni. Azonban kiderült, hogy ez azért nem elég, ha órákat töltök a gép mellett ücsörögve. A fő probléma, hogy a három rétegű, de csak egy légréssel ellátott biztonsági üveg nem elég hőszigetelő. Így most, amikor az ablakokra kértem árajánlatot, külön részleteztem, hogy mit szeretnék másként. De ez, már a következő rész témája lesz.

A sorozat ITT kezdődött.

A következő pedig itt olvasható…

Comments Closed