a fürdőszobák és a háztartási helyiség terve

A légudvari falak rendbetételének módja alapvetően befolyásolja a fürdőszobák részleteinek a megtervezését. Amikor kiderült, hogy a külső hőszigetelésre most nem találok kivitelezőt – egyébként a légudvari fal külső részének felújítása a társasház feladata lenne, de erre az elkövetkezendő 20 évben sincs reményem – maradt az a megoldás, hogy belülről növelem meg a falvastagságot.

Ez persze területvesztéssel jár, pont azon a helyen, ahol minden centiméternek jelentősége van. Végül, mégis meghagytam a szülői hálóhoz kapcsolódó fürdőszoba 1 méteres szélességét, és a kádas „gyerek”-fürdő azon részében, ahol a wc van, fennmaradó 85 centiméteres szélességet fogom csökkenteni a légudvari fal mentén 5 cm-es ytong előfalazólappal, ami azt jelenti, hogy a kétoldali csempeborítással a netto szélesség ezen a ponton 75 cm lesz. A 10 cm-esnek jelölt gipszkarton fal valójában egy 7.5 cm-es profilon 2×2 impregnált gipszkartonnal,  12.5 cm lesz, amiből a 80 cm-es teret 1 cm-el csökkenti – a 60 mm-es zártszelvény szélső síkja 1.08 méterre van a középső tartófaltól,  ha ehhez illesztem a falszerkezetett.

A facebookon kialakult egy vita arról, hogy mennyi kell legyen a wc minimális szélessége, csakhogy a felhozott sémák egyike sem illeszthető ehhez az esethez, hiszen nem egy különálló wc-kézmosó helyiségről, hanem egy 180×190-es (csempeburkolat után, nettó méretű) fürdőszoba teréhez kapcsolódó 75×100-as nyúlványban van a wc-csésze úgy, hogy két oldalról már semmi nem csökkenti ezt a szélességet. A kiszélesedő tér felé haladva a mosdó mellett lesz egy törölközőszárító, ami 5 cm-re lóg ki a falsíkból, tehát ezen a ponton is van 70 cm áthaladási szélesség, ami nagyobb, mint a 75-ös fürdőszoba-ajtó nettó nyílásszélessége (60 cm). Azt sem szabad elfelejteni, hogy a fürdőben a szanitáris elemek „könyök alatti magasságúak”, vagyis a helyiség térhatását nem akadályozza az elrendezésük, éppen ezért a kényelmet nem csökkenti a viszonylag kicsi padlófelület. A „közép-közlekedős” elrendezés okán, félfordulatokkal elérjük a mosdót, a kádat vagy a wc-t, illetve az ajtó két oldalán a tároló-részeket.

Vagyis, különbséget kell tenni a kicsi és szűkös, vagy a nagy és kényelmes fogalmak között. Egy jó térkihasználású fürdőszoba, szerintem, nem feltétlenül nagy, hanem gondosan elhelyezett szanitáris elemekkel egy viszonylag kis alapterületű fürdő is lehet nagyon kényelmes, nem pedig szűkös.

A szülői hálóhoz kapcsolódó bruttó 100 cm-es szélesség is csökkenni fog az előbb említett tényleges gipszkarton-mérettel és a kétoldali csempeburkolattal, tehát az végső soron netto kb. 94 cm széles lesz.

A ház tűzfalához szerelt rejtett wc-tartályokat szintén 5 cm-es előfalazó ytonggal burkolom a szokásos dupla rétegű impregnált kartonozás helyett, ezért jelöltem 20 cm vastagnak a tartály-részt.

Ha nagy a fürdőszoba, akkor nem szoktam „plafonig” csempézni, de a „saját szabályaimat” is átértékelem az adott hely célszerűség-kritériumai szerint. A kádas fürdőszoba kritikus részén, a légudvari falakat, a teljes belmagasságig (kb. 2.50) burkolom a padlóra is használt spanyol gresslappal (33.3×33.3). (A lakás tényleges belmagassága kb. 3.80, de az egyik workshop-résztvevő okos javaslatát megfogadva ennek a belmagasságnak egy részét a gyerek-háló galériáról megközelíthető térként fogom hasznosítani.)

A kád hosszában a szomszéd lakás vékony falával érintkezne, ezért itt extra módon 15 cm vastag ytong (elő)falazatot  fogok kombinálni 7.5 cm vastaggal, ezáltal egyfelől felnövelem a szomszéddal határos falvastagságot, másfelől az egysíkú falfelületet megtöröm egy kis mélyedéssel. Technikailag, ehhez az előfalazáshoz a lakatossal készíttetek zártszelvényből „alátétet”, hogy ne a poroszsüveg-boltozatot, illetve a csatornabekötést terhelje, hanem a szomszédos gerendákra vigyük át a terhet.

A kádat a hozzá tartozó lábakkal és szifonnal veszem meg, de az előlapokat nem szeretem, helyette 5-ös ytonggal aláfalazunk, és burkoljuk. Az íves felületet persze nem könnyű szépen burkolni, de éppen ezért, felkészültem arra, hogy ide egy színben illő másfajta burkolatot teszek. Hogy ne legyen „bemutatótermi” hatású sokféleség, ezért „mászik fel” a padlóburkolat a síma falakra, hogy azon kívül csak ez az íves felület és a kád feletti mélyedés kapjon valami mást, esetleg a mosdó feletti fal nagy tükre kap hasonló szegélyt. Egymagában esetleges lenne, de ha valahol „visszatér”, akkor a praktikum és a szín-forma harmónia kiegyensúlyozottá teheti a fürdőszobát.

A kád mellett egy tároló-szekrény lesz az itt már 2.05 magas plafonig. Vélhetőleg, ezt is gipszkartonból építjük, és a kád felőli részét, valamint a lábazatot burkoljuk. A szekrény ajtaja fából lesz úgy, mint a mosdó melletti rakodópolcos szekrényke. Felette, a mosdó széléig, 150 cm-es hosszban 100 cm-es magasságban tükör – a nagy tükör számomra mindig elengedhetetlen része a fürdőszobáknak, amelyet beépítek a falburkolatba. Ezen a falon 2 méter magasságig lesz burkolat  – 3×33.33.3 padlóburkolat kúszik fel a falra + 1 méter tükör, illetve a mosdó és a wc között, a törölközőszárító alatt is, természetesen, 6 sor 33.33-as padlóburkolat.  A wc-tartály felett rendszerint nem szoktam burkolni, de tekintettel arra, hogy az egyik oldalon 2.5-ig a másik oldalon 2 méterig lesz burkolat, meg kell gondoljam, hogy ezt miképpen „hidalom át”.

Mindebből, ha valaki összehasonlítja a vízvezetékszerelőnek adott tervvel is, kiderül, hogy a folyamatos tervezés azt jelenti, hogy a koncepció ugyan változatlan, a részletek menet közben csiszolódnak. A kád melletti falmélyedés mérete például azért csökkent, mert a sarokban van a szomszéd lakáshoz átmenő vízvezeték kötése – ha egyszer a szomszéd lakásban is felújítják a rémes ólom vezetékeket, legyen elég falvastagság a kötéshez eljutni úgy, hogy a mi fürdőnk burkolata ne kerüljön veszélybe.

A szülői háló fürdőszobája látszólag roppant egyszerű – nettó 94 x 290-es tér, amelybe a hálószobából nyíló ajtó alig lóg bele, hiszen a 70 cm-es szerkezeti fal szoba felöli síkjára építjük be.

A wc mellett egy létra, amely többnyire törölközőtartó szerepet tölt be, de arra is alkalmas, hogy a légudvari falon lévő, és ennek a fürdőnek a szellőzését biztosító ablakhoz hozzá lehessen férni, megtiszítani, időnként. A funkció adja a formát, és ezt az adottságot viszem tovább a tér anyagainak a kiválasztásában. Például, ha fa létra lesz, akkor lehet, hogy a wc-ülőke is hasonló fából lesz, a mosdó alatti szekrénykével együtt…

A zuhanyzó meglehetősen kényelmes, nem csupán a méretével (netto 95×100), hanem azzal a kis padkával is, amire le lehet ülni, ha az ember meg akarja mosni a lábát. Az ülőke egyébként az előszoba felől cipősszekrény funkciót tölt be. A nappali felé kialakult egy mélyedés, ami arra lesz jó, hogy oda le lehet tenni a tusfürdőt, sampont, egyebeket. A zuhany kétoldalra nyitható üvegfalat kap és a padlószintje 2 cm-el lejjebb lesz, mint a zuhanyzóé, ezzel, valamint a nagy befogadóképességű hosszúkás lefolyóval biztosíthatjuk, hogy a víz semmiképp ne csorogjon ki… tehát, nem egy órmótlan küszöb, hanem a padlószintkülönbség a megoldás.

A zuhanyzós fürdőszoba plafonszintje meglehetősen változó, hiszen lesznek benne 3.8-es belmagasságú részek, és 2.05 magasságúak úgyszintén. A boylereket (2 lesz – egy 80 literes a zuhanyzónak és egy 120 literes a kádas fürdőnek, illetve a konyhai mosogatónak) is el kell „dobozolnom”, persze úgy, hogy azért hozzáférhetők legyenek amikor szerelni kell őket. A vízvezetékszerelőm már ismeri a boylerek elhelyezésével kapcsolatos mániámat.

A tükör itt is fontos szerepet kap a mosdó felett, de őszintén szólva, még nincs kialakult elképzelésem… Ebben a fürdőben a zuhanyzó 2 méter magasságban, körben burkolva lesz, de a többi falat maximálisan a wc-tartály magasságáig akarom burkolni, ezért lehet, hogy a tökröt sem építem be a burkolati síkba, hanem egy keretbe helyezve rakom a falra. De különösebben ez még nem foglalkoztat, annál is inkább, mert most a legsűrgősebb feladatom az elektromos pontok megtervezése.

Comments Closed