Munkaszervezés_26

Már február vége, vagyis több, mint egy éve kínlódunk a lakásfelújítással…

A kezdeti lendület megtört a nyári szakemberhiányon, és ez még a decemberi időszakban is azt eredményezte, hogy egy heti munkát egy hónap alatt végeztek el – hol jöttek, hol nem alapon.

Igaz, rengeteg volt a glettelni való, a nyílászárók cseréjéhez is három szakma összehangolására volt szükség, de az építés üteme így is észbontóan lassú volt.

A villanyszerelők többször kiborítottak azzal, hogy egy-egy órányi munkára ott voltak, aztán eltűntek, sosem befejezve azt amit már régen meg kellettt volna csinálniuk.

Ami az egész történetben némi vígaszt nyújtott – vagy legalábbis ezzel nyugtattam magam -, hogy ha gyorsabban dolgoznak a szakik, akkor már nyár közepén hitelt kellett volna felvennem a felújítás finanszírozására, ám így a lejárt LTP és a saját munkámból szerzett bevétel fedezte a kiadásokat, és persze, belevetettem magam a munkába, hogy ne is gondoljak arra, milyen lassan változik a lakás képe.

Most, hogy az udvari homlokzaton az új nyílászárók már a helyükön vannak, ennek a hétnek a közepére ígérte az asztalos az utcai nyílászárókat, és a galéria korlátja is elkészült a közösségi térben, remélem, hogy a glettelést is teljesen befejezik a hét végére. A nyers téglafal impregnációja van hátra, mielőtt a burkoló dolgozni kezd, és én magam fogom kezelni a régi ajtók felületét, mielőtt az asztalos rögzíti őket a tervezett helyükre.

A belső ajtók mázolása a burkolás után következik, mert csak akkor tudom minimalizálni az ajtólapok és burkolat közti rést. Az épületasztalos, ha kell “megtalpalja” őket, helyükre igazítja, majd levesszük az ajtószárnyakat és bakra állítva magam fogom alapozni, mázolni… Ebben a fázisban ugyanis már nagyon nehezen viselem a szakik jelenlétét, a koszt, ami ezzel jár, a mázolás pedig megnyugtató, fizikai munka.

A festők persze visszajönnek a glettelés csiszolására és egy réteg fehér festéket is felvisznek, de a végső színezést is szeretem magam csinálni. Közben el kell készülnie a beépített konyhabútornak és a dobogó-lépcső-galéria burkolatnak.

A nappali világításával még van egy kis gondom: elég nyilvánvaló, hogy mit szeretnék, többször megrágtam magamban a dolgot, de meg kell találnom a megfelelő kivitelezőt.

Valójában, a februári-márciusi munka-hajrá után ki kell vegyek egy hónap szabadságot és teljes figyelmemmel ennek a lakásnak a részletproblémáinak megoldásával kell foglalkoznom.

Szellemileg és fizikailag erre kell összpontosítsak, ami nem lesz egyszerrű feladat, ha közben rengetegen keresnek meg, izgalmas tervezési feladatokkal.

A február 25-i és március 4-i vasárnap folytatódik a felújítás-figyelő workshop, és miután egy pótnapot is beillesztettem, a rendszeres látogatókon kívül is tudok fogadni érdeklődőket.

A részvételi díj ezekre az egyes eseményekre 2000 forint.

Jelentkezni lehet: workshop.mihaly.eva@gmail.com 

MentésMentésMentésMentés

MentésMentés

MentésMentés

építő hozzászólások:

Van véleményem

Kérjük jelentkezzen be hogy hozzá tudjon szólni a cikkhez.