Munkaszervezés_20

Ma elvitték az asztalosok a régi ajtólapokat a padlásról.
A műhelyben méretre vágják.

Az újrahasznosításukat össze kellett hangolnom a hálószoba kinézetével.

Két darab kétszárnyú ajtó lapja –  270 magasak és 65 cm szélesek pillanatnyilag.

A fürdőszobán és a wc-n egy-egy alacsonyabb ajtó volt, 220 magasak, és 85 cm szélesek.

A vendégfekhely célját szolgáló galéria-kuckó most kapta meg végleges formáját – nagyobb nyílással a nappali felé, ugyanakkor teljes zárás a hálószoba felé… A zárásra három darab hosszú ajtólap szolgál fektetve.

A negyedik hosszú lap az ablak alatti “asztallap” lesz.

A két alacsonyabb ajtólapot meg kell kicsit “sarkallni”, mert a 220 magassághoz kell még 16 cm, hogy tökéletesen kitöltse az ágyak mögötti mélyedést és így az ágyak magas fejtámlájaként szolgálja tovább a lakókat.

Ezen a részen most egy boltíves mélyedés van: így a hálószoba 30 cm-vel szélesebb ezen a sávon, ami nagyon is kell, hiszen a többi részen csupán 257 cm széles, vagyis ahhoz, hogy a dupla ágy előtt még el lehessen járni, bizony nagyon kell az a 30 cm. Csakhogy ezt a valamikori építőmester úgy érte el, hogy a szomszédos ház tűzfalára egy rabichálót feszített és azt bepacsmagolta… mi a boltívet “kiegyenesítjük, és az ágy szélességében a két ajtót szimmetrikusan felállítjuk. Vagyis a háttámlának itt mindenekelőtt hangszigetelési feladata van, másodsorban nem rossz, ha egy ágynak magas a fejtámlája, harmadsorban értelmes célra tudjuk felhasználni az ajtólapokat.

Persze, a felületüket is meg kell újítani – hőlégfúvóval fellazítani a sok-sok régi festékréteget, aztán spaklival letolni róluk. Ezután még csiszoljuk, aztán pácoljuk… valószínűleg én magam fogom csinálni, mert a mázolás idejére már általában el szokott fogyni minden pénzem, és a fizikai munka amúgy is jó terápia az átmeneti pénzszűkére.

A lakás felületei, színei, anyagai lassan kialakulnak – a funkcionalitás az első szempont, de most a régi dolgok újrahasznosításával belép a következő: megőrizni azt, ami érték, de nem feltétlenül úgy, ahogy azt eredendően használták. Nagy ajtókra nincs szükségünk, de szeretjük a fát, ami hasznos lehet úgy is, mint térelválasztó, úgy is mint egy ágy fejtámlája, úgy is, mint egy hosszú, keskeny asztallap. A formával és az anyaggal nem erőszakoljuk meg a funkciót, hanem igyekszünk harmonikusan illeszteni a régi tárgyakat az új környezethez.

Most még sokan nem értik, hogy miről szövegelek itt, de ha elkészült, ide illesztem majd a képeket.

MentésMentés

MentésMentés

MentésMentésMentésMentés

építő hozzászólások:

Van véleményem

Kérjük jelentkezzen be hogy hozzá tudjon szólni a cikkhez.