Költségvetés TLV

Tel-Aviv 400 ezer lakosú város, amely ugyan egy 3,5 milliós agglomeráció, a Gush Dan magja, ám gazdálkodása önálló, éppen úgy, mint a többi városé –  Ramat Gan, Givataim, Bat Yam, Holon, Azur, Or Yehuda, Kiriat Ono, Efal, Bne Brak, Ramat Hasaron, Herzelia – a belső körben, amelyek gyakorlatilag egybenőttek Tel-Avivval, és egy külső körrel, amely még egy tucat települést jelent. Ezen felül van egy tágabb vonzáskörzet, amely szintén napi, intenzív kapcsolatban van a városfolyam magjával, Tel-Avivval.

Mindezt annak példázataként említem, hogy amikor Budapest működési zavarairól  van szó, akkor sokan a kerületi önállóságot említik, mint minden bajok okát – Gush Dan ennek a tézisnek a cáfolata: minden város önálló gazdasági egység, viszont a tervezés hálózati rendszereit koordinálják, és az agglomerációs csúcsszerv amolyan másodfokú építési hatóságként is működik.

Az elmúlt év utolsó hetében elfogadott 2011-es költségvetés 3,86 milliárd sekel ( 230 milliárd forint). Ebből 790 millió sekel ( 47 milliárd 400 millió forint) közterületi fejlesztésre, 645 millió sekel ( 37 milliárd 400 millió forint) az oktatás-nevelésre, 383 millió sekel ( 22 milliárd  980 millió forint) a takarításra, szemét-kezelésre, és ugyanennyi a népjóléti kiadásokra.

A költségvetés 88,5%-át a helyi adókból, városi szolgáltatási díjakból finanszírozza a város. A fennmaradó 11,5%-ot a központi kormányzattól kapja azon szolgáltatások fejében, amelyeket az önkormányzat átvállalt az államtól. Az utóbbi 10 évben radikálisan nőtt a helyi forrás aránya, mivel Tel-Aviv vezetésének kimondott célja a gazdasági függetlenség elnyerése. Az állammal és a környező településekkel partneri együttműködésben szeretne dolgozni a későbbiekben is, de semmiképp nem gazdasági függőségben. ( Lásd: a tel-avivi stratégiáról szóló cikksorozatot.) A város saját bevételének 69%-t adja a helyi adó, amit itt arnonának neveznek a város héber elnevezéséből alkotva. A saját forrás 31%-a városi szolgáltatások díja. Bár ezt pontosan  nem lehet megmondani, de nagyságrendileg az az utóbbi rész az, amit a városban nem lakó, de itt különböző szolgáltatásokat igénybevevők  fizetnek. A gazdasági önállóság felé vezető úton ezt a részt igyekszik a város vezetése növelni. Magyarul: minél jobb városi szolgáltatásokért minél több pénzt beszedni azoktól, akik nem a közvetlen helyi adójukkal járulnak hozzá a város működéséhez.

Comments Closed

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.