Házfelújítás – Izrael
Miközben a hírekben Izrael terror sújtotta övezet, az életigenlő izraeli társadalom igyekszik normális maradni. A normális élethez pedig hozzá tartozik az építkezés, akár egy régi ház átalakítása is.
Az itt bemutatott ház jelzi az izraeli középosztály fergeteges fejlődését – és itt az esztétikai értelemben vett fejlődést emelném ki, habár kétségtelen: anyagi bázis nélkül ez a példa elképzelhetetlen.
הדיירים: משפחה בת 6 נפשות המקום: מרכז הארץ השטח: 417 מ”ר אדריכלות: קורין לוי
Volt egy régi ház, ami harminc évvel ezelőtti koncepcióval épült a lejtőre, használhatatlan kertet hagyva. Ezt alakította át az új generáció, alaposan átgondolt tervvel.
Mivel a ház megközelítése a legfelső szintről lehetséges, itt alakították ki azt a központi elosztó teret, amely nappaliként is értelmezhető, ám a hangsúly a hatalmas konyhán és étkezőn van, nem a vendégfogadáson.
Az izraeliek őszinte emberek, szeretnek jól élni, és ha megtehetik, mert kemény munkával, tehetséggel összehozták a hozzá való pénzt (ne feledjük, Izraelben a gazdagok nem holmi privilégiumból szerezték a vagyonuk, hanem kapitalista innováció, tehetség, ügyesség és szorgalom kellett hozzá), akkor sem a magamutogatás a fő cél. Persze büszkék a sikereikre, de amikor a téralakításról van szó, akkor a házat nem a vendégeknek, hanem maguknak építik, tehát a „szalon” másodlagos ebben a történetben, a ház lelke a konyha és az étkező.
A ház 417 négyzetméter alapterületű, 6 tagú család kényelmes életére. A szülőkön kívül 2 fiú és két kislány otthona, és a terveken leplezetlenül szerepel a személyzeti lakrész megnevezése – egy ekkora házhoz bizony kell személyzet, de rendkívül kulturáltan oldották meg a személyzet különálló életét – konyha, fürdő, szép nagy szoba, és külön bejárat is – ez nem cselédlét, hanem olyan, sokra becsült munkavállaló lakrésze, aki együtt él a családdal, ám tiszteletben tartják a magánéletét is.
A felső szinten van a szülői háló, a központi tértől jobbra, míg a nappali „ücsörgő” a túlsó oldalon.
A gyerekek szobáinak kialakításánál láthatóan engedményeket tettek az izlésben – a kislányok közös szobájának bútorzata kifejezetten giccses, de semmi gond, hiszen az általános környezet majd megneveli a pinkbe fulladt lelkeket is…
Az izraeliek szeretnek kint lenni a szabadban, hiszen az év 8-10 hónapjában az időjárás kedvez ennek. A nyári, nagy melegek miatt nem öncélú luxus a medence-rendszer. Ez a történet nem a kertészeti remekekről szól, szuperfuncionális minden részlet – burkolt felületek, víz, kevés fű, néhány pálma, és aljnövényzet. A kert szomszédokhoz közeli részén ültettek gyümölcsfákat, bokrokat, amelyek pár év múlva már zöldebb környezet képeznek.
Azzal együtt, hogy a terep egy részét megemelték, hogy használható kertet alakítsanak ki, az utcai fronról egy meglehetősen szerény háznak néz ki az egész.
Ez a ház, sok másikkal egyetemben jól képviseli a lakóházépítés izraeli stílusát – az életmód alapos elemzése, öntudatos, de nem nagyképű tulajdonosi szándék, kimunkált tervek, tartós anyagokból való igényes kivitelezés. A környezet, praktikus átalakításoktól való idegenkedés nélküli tisztelete.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy egy csupán 67 éve létező államról van szó, amelynek nagy része sivatag, mocsár, és kopár hegyoldalak voltak még 130 éve, amikor az első zsidó telepesek megérkeztek – az eredményt el kéne ismerni. Irigység nélkül.