Folyosók nélkül…1.rész

Egy nyikhaj becsmérlő szavai miatt nem terveztem volna át ezt a házat, ha aznap éppen egy hivatalban nem várakoztattak volna vagy egy órát… hogy ne érezzem elfecséreltnek az időt,  nekifogtam… papír, ceruza volt nálam…

Az egyik Facebook csoportba tette föl a tervet valaki, kritikát kérve.

Vidéki ház két ember számára – többet nem tudunk a jövendő használók életéről.

Először tehát a kritika, aztán az áttervezés folymata és a koncepciós terv maga.

A ház pozitív vonásaival kezdem: a telek északi, építési vonalára van feltolva az épület, oldalhatáros, “L” alakban, “védelmezőn” közrezár egy déli-délnyugati teraszt. A hagyományos, magyar falusi házak arányrendszerét idézi, azzal együtt, hogy nem az utca irányában zárja a látványt, amit a tájolás indokol. Bár kicsit furcsa, hogy a telek hosszában átvezetve a ház felső szárával párhuzamos a kocsibeálló, ha belegondolunk, ez nem rossz, hiszen a “kocsiút” tovább tágítja a terasz által meghatározott szabad teret. A kocsiból kiszállva pedig a tető túlnyúlásának védelmében lehet a bejárathoz eljutni. Ez a túlnyúlás a déli-délnyugati napsugárzás elleni is némi védelmet ad a háznak. Kicsit a nagyszüleim falusi házának verandáját is felidézi ez a megoldás.

A két szárny arányai is elég jók: a bruttó nagyjából 5 méteres épületszélesség a hosszabbik oldalon háromszorosa hosszat ad, a rövidebben kétszeres hosszat. Vagyis bruttó 100 négyzetméterről beszélünk, amiből ha levesszük a külső falak területét, ami a jó hőszigeteltség érdekében 50 cm vastag, 75 nettó, hasznos alapterületről beszélünk, ami elég kell legyen két ember kényelmes lakóhelyének, különösen, ha a nappali-étkező alternatívája az év 8 hónapjában egy hatalmas terasz.

Összefoglalva: az épület erényének tartom a magyar építészeti hagyományokhoz való kapcsolódást, a hagyományos, kádár-kocka előtti falusi házak arányrendszerének tiszteletteljes átvételét, ugyanakkor a tájolás miatt a szokások bátor módosítását. Pont ez az, ami a magyar, vidéki házépítés mintája lehetne a jövőre nézve: ami érték, azt megőrizni, de ami a telek adottságainak nem felel meg és a használat szempontjából nem elég jó, azt változtatni.

De itt vége is az erényeknek, mert a helyiségek elrendezésében egy elavult rendszert eröltet, ahelyett, hogy ugyanolyan bátran változtatna, mint a terepre ültetésben. A hiba látványosan megmutatkozik a hosszú folyosóban, ami a hálószobához vezet.  Ennek a folyosónak a legfőbb hibája, hogy semmi mást nem szolgál, mint azt, hogy a központi térből eljussunk a hálóba. Erre 5.5 négyzetmétert elpazarolni nagy kár.

Ha egy pár kényelmes lakhelyéről beszélünk, akkor 2018-ban minimum, hogy olyan hálószoba-komplexet alakítsunk ki, amelyben a hálószobából megközelíthető egy fürdőszoba és bőven van ruhatárolásra alkalmas hely. Igaz, ezt jelenti, hogy kell egy külön wc kézmosóval, és az időnként ottalvó vendégek számára egy zuhanyozó.

A zuhanyozó amúgy is hasznos lehet a háziak számára is, mivel két ember is lehet olyan helyzetben, hogy egyidejűleg szeretnének wc-re menni, vagy tisztálkodni… szóval, 2018-ban épült házban, illendő egy kádas fürdőszoba és egy zuhanyzós, vagy külön wc, kézmosó, zuhany.

Na persze a mosógépet sem tunkoljuk a fürdőszobába, hanem kialakítunk neki egy háztartási helyiséget, ahol a mosás, vasalás funkciója mellett helyet kapnak a takarító eszközök és szerek, mert egy lakást takarítani is kell és ha ezeknek az eszközöknek nem tervezünk helyet, akkor azok rumlihoz vezetnek. A kamra nem alkalmas helyiség erre!

A tárolás alapszabálya, hogy mindent ott tároljunk ahol használjuk a dolgokat. A kamra egy rosszul kihasználható helyiség, a rumliképződés melegágya, tehát ehelyett kell a mosásnak és a takaritócuccoknak egy háztartási helyiség, az élelmiszereket hűtve vagy száraz formában kamraszekrényben a konyhában helyezzük el, a ruháknak, cipőknek pedig szintén a használat szerinti adekvát helyet kell találnunk: kabátoknak, cipőknek lehetőleg a bejárat közelében, a felsőruháknak a hálószoba közelében, és ha van is zárt garderob-szobánk, a fehérneműknek, trikóknak, zokniknak jobb egy fiókos szekrény a hálóban, természetes fény mellett.

A dolgozó-vendégszoba nem kell, hogy egy kupacban legyen a hálóval – elavult szemlélet az, hogy a háznak vannak nappali és “éjszakai” terei! Szerintem, vannak közösségi terek, ahol szeretünk együtt lenni, és vannak privát terek, ahová szeretünk elvonulni. A hálószobában nemcsak aludni lehet! A dolgozó-vendégszoba pedig lehet privát tér, de lehet közvetlenebb kapcsolatban is a közösségi térrel.

A lakás központja a konyha-étkező-nappali, de a konyhán van a hangsúly – a ház “tűzmelege”. Nem véletlen, hogy egyre inkább összevonjuk egy térben a közösségi funkciókat. Itt van egy másik fontos szempont is, mégpedig az, hogy a konyhában dolgozó az ideje jelentős részét a tér felé fordulva tölthesse, ezért a korszerű konyha a párhuzamos pultok konyhája, amikor a falhoz símúló magas elemekkel szemben a térbe állítva alakítjuk ki a manipulációs pultot.

A fentiekből adódik, hogy az “L” alak középső részébe célszerű tenni a közösségi teret, és a telek belső részébe a háló-komplexet, illetve az utcához közeli részre a dolgozó-vendégszobát. A vendégség időben ritkán megjelenő funkció, akkor a ház amúgy is vendég-üzemmódba kerül, aztán elmúlik ez az idő, és a szoba dolgozóvá válik újra. Ha ez a szoba mégis egy hosszabban ottlakó, vagy egy gyerek szobája lesz, akkor kétségtelenül, ennek a szobának a lakója kevesebb privát közlekedővel kell együttéljen, de ennyit megér az, hogy nincs labirintus a lakásban.

A ház szerkezetének az én olvasatomban áttekintehetőnek kell lennie, mind alaprajzi elrendezésben, mind a térbeli kompozícióban: vagyis a tetőszerkezet lényeges eleme ennek az egész történetnek.

Ha valaki magastetős házat épít, és nincs szüksége további területre a tetőtérben, akkor célszerű beintegrálni a tető alatti légteret, ezzel is növelve a térhatást. Különösen kis alapterületű házakban célszerű legalább a közösségi tér magasságát növelni azzal, hogy a hőszigetelést nem padlás formájában, hanem a tetősíkban helyezzük el.

A ház oldalhatárorra épül, vagyis azon az oldalon csak 60×60-as kis ablakokat lehet nyitni – mégis fontos oldal ez is, az átszellőzés miatt, tehát “szaporítanám” őket – savmart üveggel, bukóablak formában nincs átlátás, de javul az átszellőzés, és persze fényt is kapunk észak-keleti irányból.

A fenti elvek alapján készült alaprajzot a következő részben közlöm…

MentésMentésMentésMentés

MentésMentés

MentésMentés

építő hozzászólások:

Van véleményem

Kérjük jelentkezzen be hogy hozzá tudjon szólni a cikkhez.